Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója, Migránshelyzet női szemmel címmel rendezett konferenciát, amelynek megnyitásakor elmondta: az elmúlt egy év eseményeinek hatására úgy gondolták, fel kell emelni a hangjukat, mert nem akarnak olyan Európát, ahol mindennaposak a terrortámadások, nem akarnak rettegni, félteni a gyermekeiket, aggódni a biztonságért.
Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója, Migránshelyzet női szemmel címmel rendezett konferenciát, amelynek megnyitásakor elmondta: az elmúlt egy év eseményeinek hatására úgy gondolták, fel kell emelni a hangjukat, mert nem akarnak olyan Európát, ahol mindennaposak a terrortámadások, nem akarnak rettegni, félteni a gyermekeiket, aggódni a biztonságért.
Elmondta, hogy vannak, akik támadják őket azzal, hogy érzéketlenek, szívtelenek, de ez nem igaz, sajnálják az illegális bevándorlókat, hiszen ők áldozatok, mert háború dúl a hazájukban, és mert hittek a brüsszeli politikusok felelőtlen ígéreteinek – fogalmazott. Viszont az nem megoldás, ha Európába özönlenek, ezért a segítséget helyben kell nyújtani – szögezte le.
Az ötgyermekes édesanya fontosnak tartotta elmondani, hogy nemzeti ügyről van szó. Gyermekeink, családunk jövőjéről, ezért mindenkit arra biztatnak a Fiatal Családosok Klubjának tagjai, hogy szavazzon nemmel a referendumon.
Pelczné Gáll Ildikó megnyitó beszédében kiemelte: csak felelős döntéseket lehet hozni, amelyeknek a következményeit is vállalni kell.
Ha van egy ország, amely ki meri mondani, hogy meghallgatja az embereket ebben a kérdésben – amire a népszavazás tökéletes eszköz, ha nincs épp választás, mint például Németországban -, annak helye van – mutatott rá az Európai Parlament (EP) alelnöke.
Kifejtette azt is, hogy nem beszélünk eleget és elég határozottan a nőket érő hatásokról, veszélyforrásokról, amelyek a migránsválság velejárói, pedig felelősséggel tartozunk a családjainkért, a gyermekeinkért, a jövőjükért. Nagy a tét: eddig másfél millióan érkeztek az EU-ba, és ez a szám nem végleges – hívta fel a figyelmet.
A szilveszter éjszakáján Kölnben történt csoportos szexuális támadásokat felidézve, Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta: a rendőrség, a sajtó nem volt annyira segítőkész, „mintha csak el akarták volna tussolni a történteket”. 1200 nőt érintettek a történtek egész Németország területén, de az EP nem aggódott nagyon – jegyezte meg. Az alelnök szerint az Európába érkezők tudják, hogy itt mások a nők jogai, de ezt nem akarják elfogadni, tudomásul venni, mert az ő kultúrájukban a nők sokkal kevesebbet érnek.
Az EP-képviselő statisztikai adatokat idézve felhívta a figyelmet, a regisztrált migránsok nagy része fiatal férfi, amiből torz nemi aránytalanságok keletkeznek, és ez mozgatórugója lesz a további szexuális zaklatásoknak. A megoldást az jelentheti, hogy a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk – mondta.
Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője kifejtette: a fiatal muszlim lányok nem találják szerepüket, identitásukat a társadalomban, ezzel könnyű célpontjaivá válnak az Iszlám Állam toborzóinak. Hozzátette: propagandájukban célirányosan a másod-, harmad-, negyedgenerációs bevándorlók között keresik a csatlakozókat.
Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a lányok nagyon hamar kiábrándulnak, amikor a kalifátusban uralkodó állapotokkal szembesülnek, ugyanis azt tapasztalják, hogy bombázórajok húznak el felettük, folyamatos pszichés nyomás alatt vannak, közigazgatás, infrastruktúra, kórház, meleg víz nincs a területen. Ennek kapcsán jelezte: ekkor már késő, mert nagyon nehéz elmenekülni a kalifátusból.
Pálffy Károly, Bicske polgármestere arról beszélt, hogy 2012-ben – amikor az unió megtiltotta, hogy zárt menekülttáborban helyezzék el a bevándorlókat menedékkérelmük elbírálásáig -, alapjaiban változott meg a város élete. Mindennaposakká váltak az atrocitások, amik – a polgármester szerint -, elsősorban a kultúrák különbözőségéből és a nők két társadalomban betöltött különböző státusából fakad. Pálffy Károly jelezte, hogy 2012 után követelőzőbbek és kevésbé együttműködőek lettek a befogadottak.
Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő utalva az ansbachi és würtzburgi támadókra, kifejtette: akik ártó szándékkal jöttek még a kalifátus területén elsajátítják azt, hogyan készíthetnek pokolgépet, vagy telekommunikációs eszközökön keresztül kapnak instrukciókat az Iszlám Államtól.
Ennek kapcsán kitért rá, a würtzburgi támadóval a nizzaihoz hasonló merényletet akartak elkövettetni, de amikor kiderült, hogy még csak 17 éves, akkor azt javasolták neki, hogy vegyen egy baltát, és egy vonaton öljön meg minél több embert, míg a rendőrök le nem lövik.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója arról beszélt, hogy a befogadás és a védekezés álláspontja feszül egymásnak Európában a migráció kapcsán.
Kifejtette: a befogadás pártján állók szerint nem lehetünk befolyással a folyamatokra, így, aki Európába jön, azt be kell fogadni.
Ezért akarják kialakítani az állandó és kötelező elosztási mechanizmust, hogy zökkenőmentesen áramolhassanak a bevándorlók a kontinensre – mutatott rá.
Ezzel szemben azok, akik szerint kontrollálható és befolyásolható a folyamat, azt mondják, hogy az unió határán meg kell állítani a bevándorlókat, és csak szigorú ellenőrzés után lehet beengedni a valóban segítségre szoruló embereket.
A kutatási igazgató kitért arra, hogy a magyarországi kvótareferendum azért is fontos lehet, mert demokráciában az erő soha nem a pénzből jön, hanem a szavazatokból. Ezért szerinte a népszavazás megfelelő eszköz lehet arra, hogy megváltozzon az unió hozzáállása a menekültválsághoz.
