Augusztus 1-jén a Szoptatás Világnapján kezdetét vette az „anyatejes táplálás hete”, mely évről-évre egy remek lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet ennek az utánozhatatlan kincsnek a jelentőségére. Király Nóra szerencsésnek mondhatja magát, hiszen ötödik gyermekét, aki 17 hónapos még mindig táplálja anyatejjel. A FICSAK ( Fiatal Családosok Klubja) alapítójaként, örömmel vett részt hétfőn „Az anyatejes táplálás jelentősége” című konferencián a Magyar Országházban.
A vendégeket az esemény egyik főszervezője, Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozatának elnöke köszöntötte. A tanácskozás személyes hangvételű nyitó beszédét Vitályos Eszter, Európai Uniós fejlesztésekért felelős államtitkár tartotta. A 6 gyermekes családból származó politikusnak két gyermeke van, és elmondása szerint mindent az édesanyjától tanult, a szoptatással kapcsolatban is ő járt elöl jó példával. Az anyatejes táplálás méltatása kapcsán az államtitkár asszony elmesélte, hogy a szoptatást ő úgy élte meg, mintha újra eggyé válna a gyermekeivel. A kezdeti nehézségekről szólva pedig kiemelte a segítő szervezetek fontosságát, de azt tanácsolta az édesanyáknak, hogy elsősorban a saját ösztöneikre hallgassanak. Szóba kerültek az elmúlt 6 év családbarát kormányzati eredményei is, köztük a legfrissebb, hogy másfélszeresére emelkedik a leadott anyatejért járó juttatás, 1800 helyett literenként immár 2700 forinttal honorálják azt, ha valaki igyekszik másokon is segíteni.
Általában azt mondják, hogy az első 6 hónapnak van a legnagyobb jelentősége, de a szakemberek már egyre inkább az 1 éves korig, sőt az azon túli anyatejes táplálás mellett teszik le a voksukat.
Dr.Várady Erzsébet, neonatológus főorvos előadásából kiderült, hogy Magyarországon 2015-ben némi javulást lehetett látni ezen a téren: az édesanyák 36%-a szoptatta 1 éves kor után is a gyermekét. A főorvos asszony a segítők jelentőségére is felhívta a figyelmet: az édesapa, a család, az egészségügyi szakemberek mellett a média, a munkahelyek, a szoptatást támogató civilek és a politikai döntéshozók szerepét is hangsúlyozta. Szoptatásbarát társadalommá kell válnunk- mondta. Az a cél, hogy lehessen bárhol, bármikor szoptatni diszkréten, ennek azonban először is a tárgyi feltételeit kell kialakítani: el kell terjednie pl. a kulturált baba-mama szobáknak a közintézményeinkben is.
Ezt követően Gárdos László főorvos úr előadását lehetett meghallgatni ami, a „Miért jó szoptatott csecsemőnek lenni?”címet viselte. Hangsúlyozta, hogy hiába kábítják az embereket a tápszergyártók évről-évre új „csodaszerekkel”az anyatej élő anyag, telis-tele olyan hasznos enzimekkel, hormonokkal, melyek utánozhatatlanná teszik. Ha az anyatej a virág, akkor a tápszer a művirághoz hasonlítható, soha nem lesz olyan, mint amiről mintázzák.
A főorvos sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az anyatejes táplálás egyszerűen kiment a divatból a koraszülött osztályokon, egyedül Zalaegerszeg és Debrecen említhető üdítő kivételként.
Gárdos László a születésszám emelkedése mellett hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a gyerekek egészségesen nevelkedjenek. Ma már kutatások bizonyítják, hogy a fiatalkori elhízás hátterében gyakran a mesterséges táplálás áll. Egy tápszeres baba íz-preferenciája teljesen más lesz, mint annak, aki –kis túlzással- az anyatejen keresztül szívja magába az édesanya által elfogyasztott élelmiszereket.
A tartalmas előadások sorát Silke Mader, a European Foundation for the Care of Newborn Infants elnöke folytatta, „Korababák szoptatása-Szülői perspektíva” címmel tartott előadásával. Az elnök asszony saját személyes tragédiájába, koraszülött ikrei közül kislánya elvesztésébe is beavatta a hallgatóságot. Elmondása szerint 20 évvel ezelőtt áldatlan állapotok uralkodtak azon a németországi intenzív osztályon, ahol először 6 hetesen engedték, hogy kézbe vegye a gyermekét: jóformán még egy szék sem volt, ahova leülhetett volna, a trauma feldolgozásában pedig senki sem segített, a csecsemős nővér is ridegen csak annyit kérdezett tőle, hogy pumpálja-e a mellét, hogy beinduljon a tejtermelődés…
Németországban közel két évtizedes küzdelem során fantasztikus eredményeket tudtak elérni: általánossá váltak a bentlakásos kórházak, megszűnt a látogatási idő, vagyis a szülő akkor látja a gyermekét, amikor csak akarja.
Magyarországon is el kell indítani a változást- hangsúlyozta. „Ki kell állnunk az érdekeinkért!” Fontos lenne pl., hogy itthon is különös figyelmet kapjon a kismamák egészséges kórházi táplálása, a jó minőségű anyatej termelődésének ugyanis ez az alapja.
Ki kellene alakítani egy 0-24 órás szoptatási forró drótot is, amit ingyenesen hívhatnának a családok, ha információra, segítségre van szükségük stb..
Az előadások között egy kis lazításként, Hazay Tímea, a “Te hangodat ismerem” program vezetője,arra kérte az ott résztvevő nőket, férfiakat, anyukákat, apukákat, hogy közös énekléssel mondjanak köszönetet azoknak az embereknek, akik biztató szavakkal segítették az anyukákat a gyermek születése utáni első nehézségek leküzdésében.
Három olyan dalt énekeltek el közösen, amely mindenki számára ismerős: Tavaszi szél vizet áraszt magyar népdal után a Pál, Kata, Péter francia dal kánonban is megszólalt, végül a Két szál pünkösd rózsa szólalt meg a teremben.
Végezetül dr. Szabó Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának elnöke a következőképp összegezte a konferencián elhangzottakat: egy ház felhúzását ugyebár az alapoknál kell kezdeni, nincs ez másképp, egy egészséges társadalom felépítésénél sem. Itt az alap az anyatejes táplálás kell, hogy legyen! Ezt kellene végre minden lehetséges eszközzel, direkt kormányzati támogatásokkal, a gyermekorvosok laktációs továbbképzésével stb. ösztönözni! Dr. Szabó Miklós szerint bár jelenleg hazánkban alapvetően pozitív a szoptatási attitűd, de ezt fenn is kellene tudni tartani, a végső cél pedig, hogy növekedjen a szoptatott babák száma.
Churchill egyszer valahogy úgy fogalmazott, hogy „egy társadalom számára a legjobb befektetés, ha a csecsemőkbe anyatejet adagolnak”, Bábiné Szottfried Gabriella zárszóként ehhez még hozzátette, hogy „minél több csecsemőbe, minél több anyatejet”!
A „bababarát” esemény fővédnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.
