Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) alapítója, Újbuda alpolgármestere 2016. július 21-én kerekasztal-beszélgetést szervezett „Nők a magyar gazdaságban” címmel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszélgetésen különböző területek szakértői mondták el véleményüket, tapasztalataikat arról, hogy milyen szerepet játszanak a magyar nők a gazdaságban, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel találkoznak.
Sokszínű beszélgetést hallhattak azok az érdeklődők, akik ezen a délutánon betértek a Budapest sátor színpadához. Nyolc magyarországi szakértő világította meg a nők gazdasági helyzetét a politika, a vállalkozók, a civil szervezetek, illetve a munkavállalók és a munkaadók, valamint fejvadász cégek oldaláról.
Elsőként Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára mutatta be a jelenlegi magyar helyzetet az aktuális felmérések, statisztikák oldaláról. Mint elmondta, az utóbbi években jelentős változások tapasztalhatóak: a teljes foglalkoztatási helyzet megváltozott, mind a női munkavállalók, mind a teljes foglalkoztatás oldaláról nézve. A legjelentősebb fejlődés a foglalkoztatás növekedése volt, jelenleg 4,3 millió munkavállaló van az országban, ami 2010-hez képest hatszázezres növekedést jelent. A nők szempontjából ez közel 250 ezres emelkedést jelent. Ez azt jelenti, hogy azoknak a hölgyeknek a legnagyobb része, akik szeretnének, találnak is munkát. Ez köszönhető számos pozitív kormányzati intézkedésnek is, amelyek között a járulékkedvezmények bevezetését, a bérkiegészítési rendszert, a képzési lehetőségeket és a GYED extrát emelte ki.
Szalay-Bobrovicky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese azokról a sztereotípiákról beszélt, amelyekkel a munkaerőpiacon kell sokszor szembenézniük a hölgyeknek, többek között azzal, hogy más megítélés alá esnek a sikeres nők, mint a sikeres férfiak: a siker számos esetben negatív megítélés alá helyezi a hölgyeket.
Fejérdy Zsófia, a PromoBox Kft tulajdonos ügyvezetője, már több mint 6 éve igazgatja saját, sikeres vállalkozását. Szerinte egy vállalkozás sikere a folyamatos tanulásban, az innovációban, a kitartásban és a tiszta célok megfogalmazásában rejlik. Kiemelte: Magyarországon a nők egyre több szerepben állják meg a helyüket, vezető pozíciókban is képesek bizonyítani, miközben a család összetartó ereje továbbra is a nő, aki egyszerre képes anya, társ, feleség, barát, szülő és kiváló kolléga is lenni. Női vállalkozóként nagyon fontosnak tartja, hogy a hölgyek az üzleti életben is maradjanak nők és ne próbáljanak meg férfiként harcolni a férfiak világában!
Pál Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedőház egyik ágazati vezetője kiemelte, hogy a férfiak támogatása is szükséges a női sikerekhez, hiszen rendkívül sokat tudnak hozzátenni a nők önbecsüléséhez.
Saját munkája során olyan légkört igyekszik teremteni, hogy mind a férfi, mind a női kollégái fordulhassanak hozzá bizalommal szakmai segítségért. A célja az, hogy a szakmai értékek legyenek a meghatározóak a munka során.
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke, aki jelenleg is saját mezőgazdasági vállalkozásukat vezeti is kiemelte, hogy mennyire fontos a nők önbizalmának helyreállítása, különösen akkor, amikor a gyermekvállalás után visszatérnek a munkába. Felhívta a figyelmet, hogy a nők kiemelkedőek az innováció területén, ezt a képességet számos helyen ki is tudják aknázni.
Orbán Balázs, a Századvég Kutatóintézet kutatási igazgatója elsőképp a különböző kultúrák eltérő modelljeit ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugat-európai kultúrkörben a nők munkaerőpiaci aktivitása bár fejlődést hozott a termelékenységben, negatív hatást fejtett ki a gyermekvállalásra.
A gyermekre a modern társadalmakban kötelezettségként tekintünk, míg a korábbi időszakban, és az alsóbb néprétegekben ma is erőforrást látnak benne. Nyugaton a legfelsőbb osztályokban már divattá vált a több gyerek, egyfajta státusszimbólummá, így ott is terjed a nagycsaládos modell. Így lehet az, hogy jelenleg a középosztály körében a legkisebb a gyermekvállalási aktivitás.
Megoldásként azt javasolta, hogy trendivé kellene válnia a többgyermekes modellnek, így az egész társadalomban nőhetne a gyermekek száma.
Fröhlich Péter a P&Bert Hungary Kft tulajdonos ügyvezetője elmondta, hogy fejvadász céges szakmai múltja miatt számos vállalkozás szakmai elvárásait, személyzeti politikáját ismeri. Szerinte azoknak a hölgyeknek, akik szakmai karrierre vágynak, meg kellene fogadniuk néhány tanácsot. Először is, minden helyzetben maradjanak nők, viselkedjenek nőiesen, mivel a „kemény” női attitűdök riasztóan hatnak a cégek vezetőire. Másodszor meg kell őrizniük az egyensúlyt a munkájuk és a családi életük között és a párkapcsolatukban is, hiszen ez adja meg a támogató hátteret nekik. Fontos az is, hogy megőrizzék mindig a nőiességüket.
Cseresnyés Péter zárszóként kifejtette, hogy nem női foglalkoztatáspolitikáról, hanem egyszerűen foglalkoztatáspolitikáról kell beszélni, mivel mindkét nem lehetőségét, problémáit csak egységben lehet kezelni. Az egyéni cél szerinte sok hölgynek az lehet, hogy egyrészt családanya legyen, másrészt olyan munkahelyen építse a karrierjét, amely élvezetes a számára. Ennek érdekében a kormány igyekszik fejleszteni az alternatív foglalkoztatási lehetőségeket, például a részmunkaidő, rugalmas foglalkoztatás lehetőségét.
A kerekasztal-beszélgetést a moderátor, Király Nóra köszönetnyilvánítással zárta, majd az előadók kötetlen beszélgetésbe kezdtek egymással és a hallgatósággal, melynek során hasznos és értékes információk, ötletek cseréltek gazdát.
